Norma Jean Baker n�ven sz�letett Los Angelesben, 1926. j�nius 1-j�n. Apja, Edward Mortenson ekkor tal�n m�r nem is �lt. Azt pedig ma m�r a feled�s j�t�kony hom�lya fedi, hogy anyja, Gladys Monroe elv�lt-e f�rj�t�l, Bakert�l, vagy csak k�l�n �ltek. Vannak v�lem�nyek, melyek szerint Stanley Gifford volt a kis Baker apja. A l�ny Clark Gable-t tartotta annak kamaszkor�ban. Norma Jean Baker n�ven sz�letett Los Angelesben, 1926. j�nius 1-j�n. Apja, Edward Mortenson ekkor tal�n m�r nem is �lt. Azt pedig ma m�r a feled�s j�t�kony hom�lya fedi, hogy anyja, Gladys Monroe elv�lt-e f�rj�t�l, Bakert�l, vagy csak k�l�n �ltek. Vannak v�lem�nyek, melyek szerint Stanley Gifford volt a kis Baker apja. A l�ny Clark Gable-t tartotta annak kamaszkor�ban. Nem nevezhet� f�nyesnek, de m�g csak z�kken�mentesnek sem az indul�s. A csal�dban t�bben k�zd�ttek elmeb�li probl�m�kkal, nagyanyja �s anyja �vekig lakott elmegy�gyint�zetben, m�g a nagypapa Monroe amerikai eln�k lesz�rmazottj�nak tartotta mag�t. Norma Jean anyja filmgy�ri csoportvezet� volt, de figyelm�t egyre ink�bb az alkohol fel� ford�totta, �gy l�nya nevel�s�re sem tudott kell� gondot ford�tani. A kisl�ny volt nevel�sz�l�kn�l, majd k�s�bb anyja �jra mag�hoz vette, de amikor rohamai miatt k�rh�zba vitt�k, a kisl�ny nyolc�vesen �rvah�zba, majd anyja bar�tn�j�nek anyj�hoz ker�lt. Nem is volt csoda, hogy a lelkileg ki�resedett l�ny 16 �vesen hozz�ment az els� f�rfihez (Jim Dougherty), aki 1944-ben bevonult katon�nak, Norma Jean pedig egy hadi�zembe ment dolgozni, hogy ott kapargassa �ssze a meg�lhet�shez sz�ks�ges kis p�nzt. Ott fedezte fel Andr� de Dienes, a magyar fot�s, akivel bej�rta a vadnyugatot. K�zben kisz�k�ttette a haj�t, �s amikor v�l�s�t 1946-ban kimondt�k, m�r a legolvasottabb magazinok c�mlapj�n volt l�that�. Els� siker�t John Huston Aszfaltdzsungel�ben aratta, mit �j �gyn�ke, Johnny Hyde r�v�n kapott meg. K�s�bb visszaker�lt a Foxhoz, de a st�di� vezet�se tov�bbra is a "szexi sz�ke" kateg�ri�ban pr�b�lta tartani. Ism�t kis feladatokat b�ztak r�, �s ism�t fot�k r�v�n pr�b�lt �rv�nyes�lni, pl. �gy, hogy h�l�ingben vonult v�gig a filmgy�r f��tj�n. V�g�l 1952-ben az RKO Clash by Night (�jszakai �sszecsap�s) c�m� mozifilmje hozta el sz�m�ra a kiugr�st, amihez nagym�rt�kben hozz�j�rultak a megjelen�s het�ben k�zz�tett meztelen fot�k is, melyeket p�r �vvel azel�tt k�sz�tettek r�la. A Fox azonnal akarta kamatoztatni Monroe tehets�g�t, �gy a Niagara, Az urak a sz�k�ket szeretik, �s a Hogyan menj�nk f�rjhez egy milliomoshoz? c�m� k�nnyed filmekben szerepeltett�k, melyek m�ig a sz�n�szn� legeml�kezetesebb alak�t�sai k�z� tartoznak. A Sz�k�k el�nyben c�m� filmj�t �thatotta szem�lyis�ge, mit�l nagy komikak�nt kezdt�k emlegetni, de akkor m�r � is �rezte, hogy a film felfalja a lelk�t. � volt a szt�r Hollywoodban a Hogyan h�zasodik egy milliomos premierje ut�n, de aludni m�r nem tudott. A Fox h�rom filmj�n 25 milli� doll�rt keresett, m�g � csak heti ezret kapott. Nagy harcokat kellett v�vnia a p�nz�rt �s a szerepek�rt, mik�zben � maga gyenge �s t�r�keny volt. A szakma fanyalg�sa ellen�re - vagy �pp amiatt - sz�ntelen�l igyekezett kit�rni a skatuly�kb�l, s sikerei cs�cs�n, 1957-ben New Yorkba k�lt�z�tt, hogy Lee Strasberg Actors Studi�j�ban k�pezze tov�bb mag�t. Ezzel persze azonnal kiv�ltotta a Fox ellenz�s�t, s 1956-ban m�gis k�nytelen volt visszat�rni. Nem is ak�rhogyan: az Aut�buszmeg�ll� z�ll�tt b�r�nekesn�jek�nt v�gre siker�lt n�mik�pp lecsendes�tenie a tehets�g�t megk�rd�jelez� kritik�kat. New Yorkban A v�gy villamos�t j�tszotta sz�npadon, �s nyugtat�n �lt. Utols� est�j�n, 1962. augusztus 5-�n Los Angelesben Robert Kennedyvel, az eln�k �ccs�vel volt egy �sszej�vetelen. 1962. augusztus 5-�n pedig holtan tal�ltak r� lakoszt�ly�ban. Hal�la is olyan tal�nyos, mint eg�sz �lete: lehet, hogy a Kennedy-testv�rt a baloldali �r� volt feles�g�vel akart�k h�rbe hozni, vagy egy miatta elk�vetett �ngyilkoss�ggal zsarolni? Hogy hal�l�t az � megrendel�s�kre a CIA rendezte meg, ma m�r tal�n nem is annyira l�nyeges. A vizsg�lat sok k�rd�st nyitva hagyott. A hivatalos verzi� szerint Marilyn hal�l�t gy�gyszer-t�ladagol�s okozta. Marilyn Monroe azonban ma is egyike az �sszamerikai idoloknak, akiknek szinte emberfelettiv� v�lt m�tosz�hoz �pp�gy hozz�j�rultak a botr�nyok, mint a tehets�g�t �s szem�lyis�g�t �vez� legend�k.